Posts navigation

Szörnyek bennem paraziták fészkelnek az agyban

Kárpátaljai Magyar Könyvek Ne vegyétek fel elõdeink elszórt tévedéseit és festett vágyaikat se vegyétek ne nyúljatok mérgezett szavaik után étel-ital tisztasága bélféreg tünetek gyermek lélek tisztessége legyen.

Habony Gábor Az ulti alapjai Terített piros betli Az ultit magyar kártyával játsszák; a három játékos tíz-tíz lapot kap, az utolsó kettő a hívóé; ő általában az osztótól jobbra ülő személy. Erősségük szerint a lapok sorrendje különbséget mutat a magyar kártyában megszokottakhoz képest; a tízes a király után, az ász előtt áll. Illetve két esetben — betlinél és durchmarsnál — a tízes a szokott helyén, a kilences után és az alsó előtt áll, de ezt most elég csak megemlítenünk. A hívó letesz két lapot — ez a talon —, és bemond egy figurát — azaz megnevez egy olyan feladatot, amelyet szerinte képes lehet teljesíteni a kezében tartott lapokból.

Ne továbbítsátok a pusmogásokat Várakozik a félelem, várakozik a bátorság. A választás is várakozik.

FINTA ÉVA ÖRÖK PARTOK

A küszöbök megvilágítva. Lépd át, halandó arcnélküli s vedd arcoddá a feltámadó örömet a feltámadó bizonyosságok biztonságát. Íme a gyónás perce. Elhagyhatod bántó kellékeidet. Mellékes bûneidbõl a megújulás csírázik szüntelen. Ruhánkban moly matat. Halott vasat zabál a rozsda, rongyra rágja. Temessünk tán? Vagy várjunk még kicsit? Az oszlopok rádõltek templomunkra. Talpad alá temetkezik halott hitünk, a rothadás befogja. Ültetni kéne, fákat vagy idõt örömkenyérnek, jószagú kalácsnak. Áldoztál már.

Áldjanak a papok hogy beleköltöztél a szemhatárba. Vásznadban hamu – pogácsa helyett. Testedben: rugdosó kísértet. Viszik, viszik sorsod az istenek az olajszagú, megrontott Dunának. Ki hát a holt? És ki az, aki él? Káromkodás ez, vagy szelíd alázat?

gyógyszer a parazitákról fotók hogyan lehet férgeket kiszedni a szeméből

Segítsd, Uram, kivárni végzetünk. Nem rejtõzéssel. Hiszen megtalálnak. Íme az õz, ki könnyû lépteit éber gerinccel reszketi elõre. Csomózza karcsú-kedves lábait szorongások törékeny remegése.

Idézzük fel a véres köveket hová fejét letenni kénytelen. Ez itt a kert, hol játékunk folyik. A pillanat, ha ideér, üzen.

  • FINTA ÉVA ÖRÖK PARTOK - PDF Free Download
  • Férgektől fertőzött férgek
  • Gyermekek férgeinek megelőzése
  • Ascaris ember a bélben
  • Tóth László Kisded értekezés a rossz versekről Írtam egy rossz verset.

Fölöttünk rajban zöld döglégy dönög kukac készül támadni lenn az aljban. Tekints magadra, szempár.

A hét verse

Szörnyek bennem paraziták fészkelnek az agyban ragyog a tiszta fény, a felhõk is ragyognak. De talpunk alatt vinnyog és zokog az elmúlás, s hogy csendünkké tagadnak a rendezõk, a képzett sorstudók a játékosok és a szurkolóik. Sziszegni kéne: Kasszandra vagyok. Csicsíja, csitt – a csend is hallgatózik. S kicsordul az alkony vére, s kicsordul a vér a honpolgárok békés kabátja alól.

Itt semmi drámát nem tûr a történelem. A helyzet: üres színpadon szék, rajta egy tetem. Az ábrázolás karcos, düreri, Dürrenmatt fekete szövegébe mártva magaslik ránk, akár a Tátra, és épp oly idegen. Fekszem, számban a béke szava: félelem.

Varangyok játszanak mellette, ásatag testén giliszta jár.

HIFEL-E IFTENT? PERMUTÁCIÓ - PDF Free Download

Galamb még, szörnyek bennem paraziták fészkelnek az agyban tûnik amíg még eltûrik jelenlétét a kicsik. De csõrében bogarak hangyák bolyonganak rostjait széjjelviszik. Az áhított béke ott ül a kõ alatt kõ alatt ül a madár.

Ezüstös villámok hófehér villámok képében még visszajár. Én már a rendrõl - káoszról tudok de éj-idõn, ha fészkelõdni kél sok eltiltott, fekélyes szenvedély kérdéseimmel közéjük túrok. Átjár a rejtett tények vad bozótja reám rakódik, mint hínáros pólya ki köztük játékból bukdácsolok s kipányvázott szavamra leng a bója: rövid célok biztonságos tudója – mellette sorsom messze elrobog.

Hajómat én ki partra sose tettem míg nyelvemen a só kövér, konok ringok e szárazföldi végtelenben a tenger bennem zúg, mint õstitok.

HIFEL-E IFTENT? PERMUTÁCIÓ

A fájdalmat s ki bántott: eltemettem. Holtat nem háborgatok, nem szidok. A béke rendje tisztázzon helyettem minden belém fúródott mondatot. Világom így készül a véglegesre de addig járjon szívemen gyalog virágszirom, gyerekláb, bölcs titok vagy békélések szorgos végtelenje.

A tenger zúg sorsomban és ragyog törékeny tükrén, amit elhagyok. Telihold, ilyenkor az andalúz lányok pihegése messzire rebben a balkonok párkányairól ott még a fények melegebben élnek itt keleten szeletel a szél szeletel a didergés almaszaga s a szõlõskertek lugasán az érett illatok alkonya sóhajt lányaink helyett – õszi vásár a kertekben ez itt északkelet.

Telihold, rejtekezõ, oltárképek pásztás fényei buggyannak szerte az istenszobor-felhõk mögül ezüsttel karcolt szörnyek lépnek elõ a fény izgága tükre felõl a feledés szobrai lopakodnak az emlékezet fénye felõl és lejtik a táncot a szeptemberi táncot szörnyek bennem paraziták fészkelnek az agyban áhítat fénye elõtt. Beteg a Hold, és félelem csukódik ránk. A tételen hogy magával vitt valakit már semmi törvény nem segít. Beteg, halálos harapás vérezteti az éjszakát és didereg a nyár-meleg fölötte füstölõ lebeg.

Valakit elvitt ma a Hold és beteg lett, és megvakult és fénye vesztetten pihen csukott szeme a kerteken nem szól a táj sem, csak vacog nem õrzik ma az angyalok. Kedvesem, vigyázz, nem szabad csak jóra fordítni magad. Lehetnél kívül – de most benn csücsülsz. Lehetnél épp e zár nyitogatója. De ilyen célokért már nem hevülsz. A zár pedig, miként a rejtett csapda, észrevétlen kattan, és megesik, hogy éppen az, aki nyitogatója, szorul szörnyek bennem paraziták fészkelnek az agyban, s már foglya, átdöfik a vasfogak karját, lábát, derékban harapják át, dühös állatfogak hiszen ilyen bezárt pofájú év van – s hever, akár egy döglött rongycsomag.

Nos hát a körben nézzünk most körül. Itt egyszerû és rendezett az élet. Középen ülnek, játszanak fehéren a lepkekezû gyerekek s a vének. A gyûrû szélén felnõttek vigyáznak. Lesik e folyton lüktetõ palánkot.

férgek 9 hónapos kisbabában ahonnan a férgek zsírosodnak

Csoportba gyûlve tipródik, ki lázad, a számûzöttek, önképzõs vagányok. A gyûrûn túl – a gyûrûn túli lét. Akár belül – a rend megszabott. Csak kevesebben vannak, akik kék madárra lesnek – a madár halott. A gyûrû foglyait, vagy foglyai a gyûrût? A gyûrûn túliak a zárt világot? A zárt világ teremti-é a külsõt?

A döbbenet pedig még a kellemesebb tünetek közé tartozik majd. Az biztos, hogy ezt a tényfeltáró beszámolót nem érdemes étkezés közben olvasni. Viszont áttanulmányozni nemhogy érdemes, de a legtöbb ember számára életbevágóan fontos is lehet! A cikk témája az emberi testben ólálkodó paraziták és az azok által okozott károk.

Mert õrizõ és õrzött körbe járnak egyazon kör körül, akár az óra. Az idõ pedig gondosan feszül õ Isten ujja a két mutatóra. Szédült forgókerék, a lélek is csörömpöl úgy szétráz benned mindent, lerobbant gép vagy, göndör hajad szögekben lázad, lábad göbös, az ajkak páros partján az árkok mind mélyebbre hasadnak a smink, akár a malter a benzingõzre: vedlik akit így elstrapálnak, jobb helyeken menesztik a gyermek visszaszájal, már saját várat épít elbújik a zajokban, kidobálja a régit hogy ellene vagy érte: néha magad sem érted csatázol szakadatlan, pedig véredbõl véred s a hódítás manõvereiben, ahogy szerelmesed is hódítod minden nap újrakezdeni, különben az egészet fújhatod szelídülsz, ha simogatnak, mi mindent adnál érte ha véglegesen kitörne kint-bent a teljes béke nézed este a tévét, lõnek, szeretkeznek, hazudnak ráismersz a világra, amelybe befalaztak.

Sose értettem, ha asszonyok gyöngyösre hímeztek párnákat, terítõket templomba ültek vasárnaponként és nekivágtak a temetõnek összedugott fejük kontúrja ahogy kihasította õket a térbõl állam az államban, ország az országban, elzárva a végtelenségtõl Szeder ágán szeder érik – a fehérben feketéllik a homályos, az a gyötrõ az az ékes, az a véges ami érik. Szeder ágán szeder érik – kormozódik, feketéllik a halál a születõben hófehér a színek õse ha beérik.

Várnak felnõtt szavak, tükrökben nõtt alázat az ízek vegyi gyárában remeg a változó, vibráló élvezet hogy otthon van minden, mi otthoni.

Isten se tudná széjjelhordani.

Lány egy féreg

Ultramarin, azúr és kobaltkék olvadt a fekete magasba. Tele az szörnyek bennem paraziták fészkelnek az agyban zuhanó fekete magassal, kövek a szárnyakon. Lobogó fekete matatás, motozás moccan a szûkre zárt ajkakon. Tele az éjszaka hangtalan szavakkal rejtõzõ szavakkal befedett. Csontokban rejtõznek, sejtekre vetkõznek álmunkban tartalmuk megered. Tele az éjszaka álommal, ólommal: fogságos emlékek nyomai.

Kalapál, zakatol, duruzsol, lomotol egyszerre idebent s odaki.

Minden jog fenntartva.

Tele az éjszaka verdesõ versekkel versekkel telve az éjszaka. Lecsuklott vállakon, elnémult tagokon zsibbadtan hervad a hold hava. Ahol vagyok: létem kigyúl és fénnyel mutatkozik, mint pályaudvar éjjel.

Mert minden idehordott elmúláson kinõ a fû, és gyalogol az élet.

húgycső kenet a mikroflóra számára férfiaknál giardia sintomas en la piel

Magába szõve szétbogozhatatlan teremti önmagává az Egészet. Palánkok árva rothadásban állnak foghíjas léceik között zizegnek az oda-vissza nyüzsgõ mozdulások és minden fölöslegeset kivetnek. Ahol vagyok: sziámi-iker létben egymás testébõl él múlt és valóság.

szörnyek bennem paraziták fészkelnek az agyban

A gyors szikét rejtsd mélyen el zsebedbe. Nem metsszük ketté közös bizodalmát. Szenvedjen, kiben halott hiedelmek temetetlen döge hever hívatlan. S a titokban már megnevezhetetlen kívül marad a listázó tudatban.

Míg énemmé buggyan a változásban az elfutó s örök – hasznos szerelmet gyámolítok a magban és gyümölcsben – hódít s behódol maga is a rendnek.

Mikor találjuk fel, miért Van, aki végig cipeli ostobaságai nyûgét. A szellem ott van mindenütt.