A gyűrűsférgek

Gyurusfergek vere, Gyűrűsférgek

Kevéssertéjűek osztálya Nadályok osztálya A kevéssertéjű gyűrűsférgek leginkább a talaj és édesvizek lakói. Az ő ismérveikkel a földigiliszta példáján ismerkedünk. A földigiliszta föld alatti alagutakban él, amit magának készít.

Elhalt szerves maradványokkla táplálkozik. Tápláléka elkorhadt, elrothadt növényi részekkel kevert szervesanyag-tartalmú föld,  növényi  maradékok, néha kis, elhullott  állatok. Ha a talajban nem talál táplálékot, feljön a felszínre és ott keres olyan - többnyire növényi - részeket, amiket gyurusfergek vere járataiba behúzva el tud rothasztani és utána meg tud enni, emészteni. A giliszta a megemészthetetlen földet kis csomókban üríti ki testéből. A földigiliszta teste hosszúkás henger alakú, ami számos szelvényre tagolódik.

A gombák rejtélyes élete

Testének elülső fele vastagabb, kerekebb, a hátsó gyurusfergek vere véknyabb. Szine gyurusfergek vere. A Nereistől eltérően a feji testtáj fejletlen, nincsenek oldalsó kinövései paropódiumai. Sertéik apró szőröcskéik vannak, négy pár minden szelvényen, és nagy dózisú probiotikumok paraziták az oldalához hátra felé mutató irányban. Megtapogathatjuk a sertéket, ha végigsimitjuk a földigiliszta testét hátulról előre A sertéknek köszönhetően a féreg megkapaszkodik a talajban és nagyon nehéz őt onnan kihúzni.

Gyurusfergek vere test elülső végéhez közelebb jól kivehető egy világosabb rész - a nyereg. A nyerget alkotó szelvények a szaporodásban játszanak szerepet. Kültakaró A testet kívülről egyrétegű hám borítja, mely sejtjei között nagyszámú mirigysejtet találunk. Különösen sok mirigysejt van a nyereg tájékán. A mirigysejtek által kiválasztott nyálka nedvesen tartja és síkosítja a kültakarót.

Tartalomjegyzék

Ez segíti a talajban való mozgásban és megvédi a sérülésektől. Támasztás és mozgás A bőrt alkotó hámsejtek alatt akárcsak a Nereisnél a földigilisztánál is két izomréteget találunk. A bőrizomtömlővel történő mozgás igen érdekes. Az állat testének egyik szakasza először megnyúlik, majd sertéivel megkapaszkodik a talajban.

Gyűrűsférgek keringése

Ezt követően a gyűrűk összehúzódnak, és maguk után vonják a következő testszakasz megnyúlt gyűrűit. Ez a megnyúlás és összehúzódás szakaszokban hullámzik végig az állat testén, így halad vele előre vagy hátra. Az ilyen mozgástféregmozgásnak nevezzük.

A bőrizomtömlő alatt található a testüreg, amit a belső hám válaszfalakkal tagol szelvényekre.

A testüreg végzi a test megtámasztását. Az enzimek hatására a táplálék véglegesem megemésztődik és felszívódik a bélfalon át a vérbe. A háti véredényben a vér előre, míg a hasiban hátrafelé áramlik.

gyurusfergek vere

Egyes véredények falizmai összehúzódnak és így keringtetik a vért. A gyürűsférgek vére lehet színtelen vagy festékanyagoknak köszönhetően zöld és kék. A vér szállítja a tápanyagokat és a gázokat oxigént, szén-dioxidot. A vér gyurusfergek vere részt vesz az anyagcsere-termékek eltávolításában. Légzőrendszer A gyűrüsférgeknek nincs kialakult légzőrendszerük.

A földigilisztánál a gázcsere a testtakarón át történik. Úgy tartják, hogy azért jönnek fel eső után a felszínre, mert a föld alatti gyurusfergek vere megtelnek vízzel és nem tudnak megfelelően lélegezni. Kiválasztószerv- rendszer A gyürűsférgek kiválasztórendszere speciális szervekből, úgynevezett metanefridiumokból áll.

Eszköztár: Gyűrűsférgek törzse A gyűrűsférgek a legismertebb férgek. Ebbe a törzsbe tartozik például a földigiliszta és a pióca. Első ránézésre is feltűnő tulajdonságuk, hogy testükismétlődő szakaszokra, vagyis szelvényekre tagolódik. A test felszínén, a kültakaróngyűrűszerű egységek követik egymást, és a belső szervek egy része is szelvényes elrendeződésű: a kiválasztószervek és az idegrendszer ilyen tagolódást mutat.

A metanefridiumok valamennyi szelvényben megtalálható páros kiválasztócsövecskék. A metanefridiumok tölcsérszerüen kiszélesedő, csillós végükkel az egyik szelvénybe, másik végükkel a külvilágba nyílnak, de már a következő szelvényből.

A gyürűsférgek idegrendszere egy pár garat fölötti idegdúcból és azt a hasdúclánccal összekötő két idegtörzsből áll, amelyek körülölelik a garatot. A hasdúclánc két párhuzamosan futó, egymással helyenként összeolvadó idegtörzsből áll.

az eozinofilok elpusztítják a parazitákat

Ezeken az idegtörzseken minden szelvényben egymással nagyrészt összeolvadt gócok dúcok találhatók. A garat fölötti idegdúcok, a garat körüli idegtörzsek és a hasdúclánc képezi a gyurusfergek vere idegrendszert, amelytől a férgek szerveihez és szöveteihez számos ideg fut le.

Blogarchívum

Az utóbbiak képezik a környéki vagy perifériás idegrendszert. A soksertéjűektől eltérően a kevéssertéjű gyűrűsférgek érzékszervei nem fejlettek. A testtakaróban szétszórt érzősejteken kívül a gyűrűs férgeknek vannak tapintó szerveik — bajuszkáksörtékvegyi érzékszerveik szaglógödröcskékgyurusfergek vere pár fényérzékelő gyurusfergek vere szolgál, amik által a féreg csak a fényt és sötétséget tudja megkülönböztetni.

Ivarszervek és szaporodás A Kevéssertéjűek hermafroditák.

Az eddig tárgyalt csoportokkal nem is állnak közelebbi rokonságban, hiszen testfelépítésük szelvényezett metameria. Ez a tulajdonságuk és egyedfejlődésük számos sajátsága is az ízeltlábúakkal Arthropoda közös. A tegzes férgecskét kocsonyás burok veszi körül A legtöbb gyűrűsféreg tengeri állat. Mind szelvényezettségük differenciáltságában, mind érzékszerveik fejlettségében a tengeri soksertéjű gyűrűsférgek Polychaeta érték el a legmagasabb szintet.

Az elülső testrész pár szelvényében hím ivarszerveket az ábrán sárgávalaz utánuk következőkben női ivarszerveket az ábrán feketével találunk. Az ilyen felépítés lehetetlenné teszi az önmegtermékenyítést, párosodniuk kell. Amikor a fejlődés befejeződik a burok megreped és előbújnak az apró földigiliszták. Az ilyen fejlődést közvetlennek nevezzük, mert  nem megy végbe nincs közbevetve semmilyen más fejlődési állomás, és a kikelő egyed nagyon hasonlít a kifejlett állatra.

A földigiliszta fontos szerepet játszik a talajképzésben, amit elsőként Charles Darwin fedezett fel.

Gyűrűsférgek

Ez azzal gyurusfergek vere össze, hogy a földigiliszta hosszú járatokat váj a talajban találtak földigilisztajáratot 8 m mélyen a földfelszín alatt is. Az ilyen járatoknak köszönhetően a levegő és a víz a benne oldott tápanyagokkal könjiysbben eljut a növények gyökérzetéhez.

Megjegyzendő, hogy gyurusfergek vere m2-nyi felszín alatti talajban a gilisztajáratok összhossza elérheti a 8 km-t. Azzal, hogy a földigiliszta járatokat fúr, porhanyítja, fellazítja a talajt, elősegítve a gyökerek növekedését még a tömör például agyagos talajokban is.

A földigiliszta meg­mozgatja a talajt, amikor az alsó rétegeket felülre, a felsőket pedig alulra viszi. A földigiliszták egyedszáma hektáronként elérheti akár a több milliót. Ebből is látszik, hogy a gyurusfergek vere jelenléte növeli a talaj termékenységét, egyúttal azt is jelzi, milyen a talaj állapota.

Jelenleg az a helyzet, hogy a földigiliszta védelemre szorul, ugyanis csökkenhet az egyedszáma a műtrágyák és növényvédőszerek alkalmazása következtében.

Nyolc földigilisztafajt bejegyeztek az egykori Szovjetunió Vörös Könyvébe, kettő pedig Szarvasmarha szalagféreg gyermekeknél Vörös Könyvében szerepel. Nadályok osztálya. Az osztály képviselői édesvizekben, tengerekben, egyes esetekben a szárazföldön elterjedtek. Vannak közöttük apró állatkákkal férgekkel, puhatestüekkel táplálkozó és a gerinces állatok vérét szívó ragadozók.

A nadályok testén akárcsak a kevéssertéjűekén alig találni sertéket. Kívülről vastag kutikula borítja bőrüket, amin jól kivehetők a gyűrűk. Érdekes, hogy ez a gyűrűzet nem felel meg a belső szelvényezettségnek.

Biológia - évfolyam | Sulinet Tudásbázis

Nyereg nem fedezhető fel rajtuk. A nadályokra az jellemző, hogy két szívókájuk van: az elülső, gyurusfergek vere alján a szájnyílás található, és a hátsó. Ebbe az osztályba tartozik az orvosi pióca, amely a nevét onnan kapta, hogy a gyógyászatban alkalmazzák a véredények megbetegedésekor például trombózis eseténmagas vérnyomás kezelésére.

Ez úgy történik, hogy gyurusfergek vere nadályokat a beteg testének meghatározott részére helyezik, ahonnan az állatka gyurusfergek vere a vért, amelynek pótlására a belső szervektől megindul a véráram, így csökken a vérnyomás, a páciens állapota javul. Ezen kívül van még gyurusfergek vere fontos dolog: a pióca nyálmirigyei egy igen értékes anyagot, hirudint termelnek, ami gátolja a véralvadást. A sebhely, ami a pióca szívókájának tapadási helyén képződött, hosszú ideig nem heged be.

A hirudin elősegíti a véredényt elzáró és a normális vérkeringést akadályozó alvadék tromb felszívódását. Napos, meleg időben a part közelében les zsákmányára.

Rend: Kétpár-heréjű giliszták Opisthopora A gyűrűsférgek tengerben élő csoportját alkotja a számos tulajdonság tekintetében heterogén soksertéjűek Polychaeta osztálya. Váltivarú állatok, jellemző tulajdonságuk, hogy szelvényenkénti, páros csonklábaik vannak.

Rejtekhelyéről az áldozat által keltett vízmozgás csalja elő. Keskenyebb testvégének tapadókorongjával ráakaszkodik a gerincesekre. Tágulékony bélcsatornájában saját testsúlyának ötszörösét is meghaladó vérmennyiséget képes tárolni, melynek emésztése fél évig is eltarthat.

Nyár elején az orvosi pióca a vízpart talajába rakja petéit.

gyurusfergek vere antibiotikumok által érintett helminták

A petéből kikelő, átalakulás nélkül fejlődő kis piócák a következő tavasszal visszatérnek a vízbe, és féreg beöntés szüleik élősködő életmódját.

Napjainkban az orvosi piócák száma a mocsarak lecsapolása és a túlzott gyűjtés miatt csökken A nadályok hermafroditák. Párosodás után a petéket egyes fajok a talajba rakják pl: orvosi piócamások a hasi oldalukhoz tapasztják. Sok faj petéit védi nyálkaburok kokon.

A gyűrűsférgek

Ellenőrző kérdések: Hol élnek a kevéssertéjűek? Hogyan alkalmazkodtak az életterükhöz? Az ábra alapján ismertesd a földigiliszta a emésztőrendszerét.