A kábítószer-fogyasztás lélektani háttere a középiskolások körében | Pedagógiai Folyóiratok

Negatív vélemények a kábítószer kábítószerről

Összefoglalva: elsősorban az érdekelt, hogy milyen fogalmi kereteket társítanak a napilapok a drogfogyasztáshoz, és ezzel milyen irányban befolyásolhatják az olvasók kábítószerekhez kapcsolódó asszociációit.

  • A kábítószerek okozta problémák száma elenyésző Kunhegyesen | SZOLJON
  • Férgek fajok táblája
  • Ákos A kábítószer-fogyasztás lélektani háttere a középiskolások körében [1] Magyarországon az eddig végzett vizsgálatok arra utalnak, hogy a középiskolások kábítószer-fogyasztása a kilencvenes évek első felétől kezdődően — még ha csak a kipróbálás és az alkalmi fogyasztás szintjén is — elterjedt az egész ország területén.
  • A Kendermag Egyesület demonstrációja

A drogfogyasztás ábrázolása bűnügyi kontextusban Az egyik leggyakoribb séma a drogfogyasztás bűnügyi kontextusban való szerepeltetése: a cikkekben főleg a bűnözéssel, a börtönnel, a maffiával kapcsolatos szövegkörnyezetben említik a kábítószert Takács, A drogjelenség bűnügyi negatív vélemények a kábítószer kábítószerről történő felülreprezentáltsága torz alapot adhat az olvasók számára, így bűnözői képzettársítás alakulhat ki az egész drogprobléma iránt.

Az es és a as év cikkeire egyaránt jellemző, hogy a leginkább a rövidhírekben fordultak elő kábítószeres bűncselekmények.

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim!

A drog-bűnügyi vonal mentén kategorizálható, nem ejjeli fergek imdb jellegű írások fő témája mindkét vizsgált évben elsősorban a kábítószer-kereskedelem, a -csempészet és a dílerek letartóztatása volt. A bűnügyi kontextusban elsősorban a kábítószercsempészek és a drogdílerek negatív vélemények a kábítószer kábítószerről meg a bűn forrását, de az egyszerű kábítószer-használó közönséges bűnözőként való szerepeltetése is előfordul, annak ellenére, hogy az inkriminalizált szerek fogyasztásán kívül nem hág át jogszabályt.

Az es cikkekben stabil pont a rendőri, igazságszolgáltatói vélemény, akár olyan témában is, amelyben nem feltétlenül szükséges a szerepeltetése.

az úgynevezett Ascaris lárva

Ennek oka az lehet, hogy az es évek végén a kevés létező prevenciós program közül a legismertebbet, a D. Noha a kábítószerkérdésben nem kerülhető meg a büntetőjogi oldal, annak indokolatlan megszólaltatása alkalmas arra, hogy stigmatizáljon. A drogjelenség bűnügyi kontextusban való felülreprezentáltsága és a rendőrség hatáskörébe való utalása azt a nézetet erősíti, hogy a drogfogyasztás minden esetben társadalmilag káros, veszélyes és deviáns magatartásforma.

A szerhasználat veszélyeinek és tragikus következményeinek bemutatása A bűnügyi kontextushoz hasonlóan jellemző séma a tragikus következmények hangsúlyozása és a kábítószerekkel negatív vélemények a kábítószer kábítószerről halálesetekről szóló szenzációközpontú beszámoló. A drogfogyasztással összefüggő néhány extrém eset gyakran szerepel általánosságként, így lehetővé válik, hogy a nem rendhagyó eseteknek is magasabb a hírértéke.

A drogjelenséget az as évekbeli kezdetektől végigkísérte a túldramatizáló, szenzációhajhász tálalásmód Rácz, ; Paksi, Ez megfigyelhető még ben is, a cikkek drámai hangulatát pedig az is erősíthette, hogy az év elején magasabb volt a halálos heroin-túladagolások száma, mint más időszakban, és több olyan felmérés is született, amely a droghasználat növekedő tendenciáira mutatott rá.

Már a címek esetén megfigyelhető az a tendencia, hogy a drogfogyasztás veszélyeinek hangsúlyozása során általában passzív szerepet kap maga a szerhasználó, és a drog az aktív ágens Rácz, A statisztikákra épülő cikkek szintén az áldozat passzivitását erősítik.

A drogfogyasztó egy adat szintjére redukálódik, ami az elidegenítő hatást erősíti a problémával szemben. Jellemző, hogy a drogfogyasztó sorsában egyfajta determinizmus is megmutatkozott a cikkekben leírtak alapján.

helmint eltávolító gyógyszerek

A következmények szinte minden esetben tragikusak és végzetesek, a megoldási lehetőség és a kiút ritkán jelenik meg. Mindemellett a drogjelenség ábrázolását végigkísérő sémák terén az egyik legjelentősebb változás a kilátástalanságot sugalló hangnem visszaszorulása.

A tragikus következmények bemutatását illetően külön kitérőt érdemel a legális drogok — így az alkohol, a cigaretta vagy a negatív vélemények a kábítószer kábítószerről — alulreprezentáltsága. A drogos halálesetek túlnyomórészt akkor szarvasmarha szalagféreg fertőzés következményei a médiában, ha illegális negatív vélemények a kábítószer kábítószerről okozta a halált, különösen, ha ez extrém módon történt.

Legális drogok okozta haláleseteknél gyakorlatilag csak az extrém körülményeknek van hírértéke.

A kábítószerek okozta problémák száma elenyésző Kunhegyesen

A médiareprezentációkhoz képest meglehetős aránytalanságot fedezünk fel a tényleges halálozási statisztikákban a szerfogyasztást illetően. Magyarországon az illegális szerek fogyasztása évente körülbelül 35—50 életet követel, míg alkoholos májzsugorban körülbelül 5 fő hal meg egy évben Rácz, negatív vélemények negatív vélemények a kábítószer kábítószerről kábítószer kábítószerről A médiában mégis az előbbinek van hírértéke a drogok világában is érvényesülő etnocentrizmusnak köszönhetően Kenyeres, Mészáros,azaz mivel a legális szerek a társadalomba kulturálisan beágyazódtak, elfogadottabbá váltak — holott az országban több alkoholista van, mint heroinista.

Pozitívum, hogy már ben akadt példa a legális szerek okozta veszélyek említésére a Népszabadságban és a Magyar Nemzetben is. Közel tíz évvel később, ban az ilyen szenvedélybetegségek kezdenek beépülni a köztudatba, és a sajtó is jóval többet foglalkozik a témával — elsősorban a játékszenvedéllyel.

A szerek differenciáltságának mértéke Az egyes drogfajták médiareprezentációját a kezdetektől végigkísérik olyan tévedések és mítoszok, amelyek a már említett, a közvélekedésben élő differenciálatlan és egysíkú drogképet tükrözik vissza.

Az ben megjelent cikkek nagy többségére egyáltalán nem jellemző a különböző drogtípusok közötti különbségtétel — a fogalmak körüli zavar és azok következetlen, téves használata viszont annál inkább. A differenciálatlanság a leginkább úgy mutatkozik meg, hogy hatásukban és felhasználási kultúrájukban jelentősen különböző drogokat mosnak össze, ahogy tipikus az összes illegális szer összegyúrása is egyetlen, magas kockázatú szerré.

Addikciók a médiában

A as cikkekben már jobban megfigyelhető a szerek közötti differenciálás, de rendszeresen előfordulnak általánosítások és tévedések. Mindent összevetve azonban a média — és a közvélekedés — valamilyen mértékben megtanulta a különböző szertípusok sematikus jellemzőit, emiatt viszont szükség van valamilyen rendhagyó pluszra a hírérték fokozásának érdekében.

Így új, népszerű motívum az új drog. A kevésbé ismert szerek újrafelfedezése alkalmas lehet ennek megteremtésére. Az új drog motívuma gyakran kiegészül azzal, hogy a szert hatások tekintetében különböző hatóanyagú és hatásmechanizmusú kábítószerekkel mérik össze, az új drog veszélyességét hangsúlyozandó.

negatív vélemények a kábítószer kábítószerről

Ez ráadásul többnyire a mennyiségre vonatkozó adatok mellőzésével történik, így az eredmény megtévesztő. A drogok terén élő etnocentrizmus szintén jól felhasználható az újdonságban rejlő hírérték kiaknázására. Ez viszont elég is ahhoz, hogy új kábítószerről cikkezzenek. Szerhasználókkal kapcsolatos sémák A szerhasználók bemutatásánál is megjelenik a közgondolkodásban elterjedt előítéletek kiterjesztése a különböző kockázatú illegális szerek eltérő szerhasználati szokásokkal rendelkező fogyasztóira.

Nem jellemző a kipróbáló, az alkalmi, a rendszeres és a problémás használó szétválasztása, a kábítószereknek legtöbbször csak problémás használata létezhet Takács, Több diák próbálja ki a drogokat, negatív vélemények a kábítószer kábítószerről az alkalmi fogyasztók száma a körükben, vagy esetleg drogfüggő tanulóból lett több?

Mivel a különböző típusú droghasználók nem különülnek el egymástól kellő mértékben, minden droghasználó a drogos kategóriába kerül, így stigmatizálódik.

A leegyszerűsített kábítószeres címke főként a címekben és a leadekben maradt meg. Az ilyen jellegű egyszerűsítés nyilvánvalóan megkönnyíti a cikk témájának beazonosítását, de mivel az ilyen megfogalmazás alapvetően még mindig a lecsúszott, bűnöző junkie-val kapcsolatos konnotációkat ébreszt a többségben, a figyelemfelkeltés mellett számolni kell a negatív attitűd erősítésével is.

A as sajtót vizsgálva feltűnik, hogy továbbra is ritkaságszámba megy a problémamentes drogfogyasztó reprezentálása, ahogy a kontrollált használatot sem mutatják be, vagy ha igen, szkeptikusan állnak annak létezéséhez.

A drogfogyasztásban érintettek megszólalásai A médiumok drogképét befolyásolhatja az is, hogy milyen fórumokon milyen szereplők jelennek meg, például ki kezdeményez egy adott témát.

A kábítószer-fogyasztás lélektani háttere a középiskolások körében

Így az is befolyásolhatja egy cikk üzenetét, hogy kiket szólaltat meg az újságíró Mészáros et al. A cikkek többségében ritkán fejti ki a véleményét maga a drogos, ami a drogfogyasztóktól való eltávolítást erősíti. A passzív ábrázolásmód cselekvésképtelenséget sugallhat, a szerhasználókat pedig amúgy is gyakran kapcsolják össze a teljes kontrollhiánnyal.

negatív vélemények a kábítószer kábítószerről milyen színű a kábítószer

Minél többször aktív egy személy — vagyis minél gyakrabban nyilatkozik személyesen —, annál inkább tűnik a társadalom aktív tagjának Kenyeres et al. A problémával csak közvetve foglalkozók gyakori szerepeltetése felveti a hatalmi pozíciók leképezésének kérdését.

  • Zsély Anna: Addikciók a médiában (Médiakutató)
  • A Szent Klára Idősek Otthona csütörtökön jubileumi rendezvényen emlékezett meg a Katolikus Szeretetszolgálat megalapításának hetvenedik évfordulójáról.
  • Férgek gyógyszerének megelőzése és kezelése
  • Férgek, amelyekben az emberek gödrök vannak

A hírgyártás szakmai szabályai szerint a média olyan hiteles forrásokra szorul, mint az érdekvédelmi szervezetek, a rendőrség, a pártok vagy a társadalmi mozgalmak, amelyek hatalmuknál és reprezentatív státusuknál fogva számítanak mérvadónak.

Miután a média terepet kínál meghatározásaiknak, ezen intézményeknek módjukban áll érdekeiknek megfelelően újratermelni a társadalom hatalmi viszonyait Kitzinger, Az es év sajtómegjelenéseiben egyértelműen a rendőrség és az igazságszolgáltatás dominanciája figyelhető meg a cikkek megszólalók szerinti elemzése során.

A kábítószer-fogyasztás lélektani háttere a középiskolások körében | Pedagógiai Folyóiratok

Szinte minden cikkben megjelennek — ahogy korábban már említettem, olykor indokolatlanul is —, sokszor ők az egyedüli megkérdezettek. A gyakori szerepeltetésnek köszönhetően ezek a szervek meghatározásaikkal hozzá tudnak járulni a társadalomban lévő hatalmi viszonyok újratermeléséhez.

trichinella szín

Ez a folyamat tapasztalható az es írásokban zoonózisos paraziták politikusok idézésével kapcsolatban is, akik azt a frissen elfogadott drogtörvényt legitimálják nyilatkozataikkal, amely akkoriban Európa legszigorúbb drogtörvényének számított.

Szakértőket, orvosokat nem annyira a konkrét, a drogfogyasztókat közvetlenül érintő történések — negatív vélemények a kábítószer kábítószerről halál­eset, terápiás intervenció — miatt, mint inkább elméleti kérdésekben kérdeztek meg, így felmérések esetén, prevenciós programokkal kapcsolatban vagy a készülő nemzeti drogstratégia témájában. Maguk a drogfogyasztók nem hallatják a hangjukat a cikkben, leszokott függők viszont ritkán, de nyilatkoznak.

Jól mutatja a változást a augusztusában történt heroin-túladagolásos halálesetek feldolgozása.

vegyDESIGNER - Eufória a laborból

Míg az elején történt túladagolási hullámot tárgyaló írásokban jellemzően csak rendőröket kérdeztek meg, addig a as esetek kapcsán már a szakértői réteg megszólalásai domináltak. Szerepeltetésük hitelesebbé teszi a cikkeket és így az egyes sajtótermékeket, valamint szélesítik az olvasók látókörét, tudását, ami elősegíti a differenciált véleményalkotást.

A heroinhasználat jellegzetes tárgyai: fecskendő, égetett kanál, üvegzáró kupak, borotva, vatta, szemcseppentő, pipa. A közös tűhasználat veszélyeinek elkerülésére sok országban bevezették a tűcsereprogramot: amennyiben a kábítószerekkel visszaélők leadják a használt tűket, ingyen kapnak steril injekcióstűt egyéni használatra ártalomcsökkentés. Az utóbbi években megfigyelték, hogy az USA-ban a heroinszippantás és az -inhalálás szívás népszerűsége nő, nyilván az AIDS-től való félelem miatt.

A szakértők mellett nagyobb arányban fordul elő droghasználók vagy egykori szenvedélybetegek szerepeltetése is. Következtetések A cikkek elemzése alapján úgy tűnik, ban jóval plurálisabb képet közvetített a média a drogokról és a drogfogyasztókról, mint tíz évvel korábban.

Jellemzőbb a különböző szertípusok és fogyasztói magatartások közötti különbségtétel, a széles körű, hiteles szakértői réteg gyakoribb megszólaltatása, a megoldási lehetőségek számbavétele, különös tekintettel az ártalomcsökkentés szerepére. Megszólalnak a szerhasználók is, és nagyobb arányban esik szó a legális szerek, illetve a viselkedéses addikciók szerepéről. Bár bizonyos mítoszok és tévedések továbbra is előfordulnak negatív vélemények a kábítószer kábítószerről főként a drogtípusok és drogfogyasztói mintázatok terén jellemző még ma is a differenciálatlanság —, összességében negatív vélemények a kábítószer kábítószerről, hogy a nyomtatott sajtó pontosabb, hitelesebb reprezentációhoz közelített.

A változások hátterében három fő ok állhat: az újságírói attitűdök változása, a szerhasználók megnövekedett kontrollja saját reprezentációjuk felett és az érdekvédelmi szervezetek ezeket támogató munkája. Az újságírói attitűdök változása Münnich Iván és Kó József vizsgálta a magyar médiaszereplők drogokkal kapcsolatos attitűdjét.

A kutatók abból indultak ki, hogy a médiában bemutatott anyagok nem függetlenek a készítők attitűdrendszerétől, ezért az üzenetek magukon viselhetik a médiaszereplők drogokkal kapcsolatos nézeteit, ami befolyásolja a tájékoztatás milyenségét és így a közönség drogokról alkotott képét is. Sok esetben találkoztak alapvető tájékozatlansággal.

A megkérdezettek csupán harmada tekinthető jól tájékozottnak, vagyis ismert legalább három kábítószert és azok szerhasználati módjait. Ez a csoport differenciál az egyes drogtípusok között, és nagyjából tisztában van azok hatásmechanizmusával, negatív vélemények a kábítószer kábítószerről a szerhasználat következményeivel.

A többség azonban csak egy-két drogot tud megnevezni, nem differenciál, és nem ismerik a fogyasztási szokásokat. A felmérésben résztvevők 11 férgek a WC- ben bizonyult teljesen tájékozatlannak drogkérdésekben.

A kevésbé tájékozottak jellemzően veszélyesebbnek tartják a droghasználatot, mint a pontosabb ismeretekkel rendelkezők, ez a kutatásban is érzékelhető volt. A médiában dolgozók 36 százaléka negatív vélemények a kábítószer kábítószerről különbséget a különböző drogok között veszélyességüket illetően, míg közel 60 százalékuk tekintette a drogfogyasztást minden esetben veszélyesnek.

Médiakutató 2009 ősz

Az életkor fontos tényezőnek tűnik a médiában dolgozók drogokkal kapcsolatos attitűdjének vonatkozásában. A fiatalabbak — különösen a 30 év alatti korosztály tagjai — jóval tájékozottabbak, több ismerettel és differenciáltabb képpel rendelkeznek. A legkevésbé az idősebbek tájékozottak: több 60 év körüli újságíró vallotta be, hogy nem ismert a heroinon kívül más drogot, és bár később kiderült, hogy a marihuánáról is hallott, nem tudott különbséget tenni a két drog között.

A fiatalok tájékozottságát több tényező is indokolhatja. Olyan időszakban nőttek fel, amikor egyre több információ volt hozzáférhető a drogokról, 19 és csökkent a túlmisztifikálás mértéke is. A most húszas éveiben járó generáció tagjai már különböző drogprevenciós programokon vehettek részt iskolai kereteken belül, és ha maga a prevenció akkoriban nem is a leghatékonyabb módszerekkel zajlott, alapvető információkat sajátíthattak el a foglalkozásokon.

A Kendermag Egyesület demonstrációja

Valószínű, hogy a fiatal újságíróknak több tapasztalatuk van magukkal a szerekkel kapcsolatban is. A médiában dolgozó fiatalabb generáció nagy része vagy próbált már ki drogokat vagy alkalmi fogyasztója azoknak. Münnichék kutatásában a megkérdezettek 80 százaléka számolt be arról, hogy különböző munkahelyi összejöveteleken találkozott már szerhasználattal, elsősorban marihuánát és kokaint fogyasztottak a jelenlévők. Személyes interjúk azt mutatják, hogy a médiában dolgozók körében az átlagnépességnél gyakrabban és magasabb arányban fordul elő drogfogyasztás, az érintettek a stresszt és a munkájuk jellegéből adódó fokozott tempót próbálják kezelni elsősorban stimulánsokkal.

Ez persze kiegészülhet azzal is, hogy sokuk már karrierjük megkezdése előtt is kipróbált vagy időnként használt különböző drogokat. Feltételezhető, hogy ezek a sajtómunkások hitelesebb képet közvetíthetnek és jobban differenciálhatnak nem droghasználó társaiknál, mivel több tapasztalatuk van a szerekkel kapcsolatban, és nagyobb rálátásuk van a köztük lévő különbségekre.