Gyógyítja a férgeket a szemében. A sertés és a fonálféreg

A doki minden trükköt ismer, hogyan éld túl Afrikát Dénes Dóra András fotóriporter, aki két hónapot töltött Kongóban, és többek közt egy magyar szemorvos munkáját dokumentálta, és fotósorozatával Sajtófotó díjat kapott. Odakint szürkehályog-műtéteken, és bizarr állatok boncolásán vett részt, felázott földeken utazott, hangyászsünt evett, részeg hordával és korrupt katonákkal került vitás helyzetekbe. Embert próbáló és extrém élményei után újra vissza szeretne térni, hogy díjnyertes fotósorozatát folytathassa.

A dokumentarista fotózásban lenyűgöző, hogy egy-egy fotón milyen mélységig láthatunk bele emberek sorsába. Ezt elérni még a mi kultúránkban sem lehet egyszerű, még inkább a vidéki Kongóban, fehér emberként. Erre a feladatra hogyan lehet felkészülni? Galéria: KongóFotó: Hajdú D. András Messziről kezdem a választ. Kongóra eleve nehéz készülni.

Indulás előtt egy hosszú listát írtam Dr. Hardi Richárdnak tele kérdésekkel, hogy mit vigyek magammal két hónapra? Milyen cipő, hány póló, és ezt még hosszan sorolva.

…merülj el a teknősök világában

A doki meg kábé három dolgot írt vissza, hogy fontos a szúnyog elleni spray, meg a gyógyítja a férgeket a szemében, és hogy "gyere, és ha már itt vagy, megoldunk mindent. Kivittem például a szuper túrabakancsomat, aztán elő sem vettem. Egy tangapapucsban szaladgáltam végig. Az érkezés sem volt egyszerű. A repülővel trópusi viharba kerültünk.

Villámlott, mintha nappal lett volna, és rázkódott az egész gép, mint egy doboz. Sokszor elmondtam magamnak, hogy milyen hülye vagyok: otthon a család, én meg itt mindjárt megdöglök.

Aztán megérkeztünk, gyógyítja a férgeket a szemében sofőr kijött elém, és egy misszionáriusok számára fenntartott szállásra vitt.

A szállás kiválasztásánál milyen szempontok voltak fontosak? Az, hogy relatíve olcsó legyen. Legyen iható víz, és kaja, amitől nem leszel rosszul.

A leggyakoribb halbetegségek A leggyakoribb halbetegségek Ha rendszeresen figyeljük a halainkat, és a tüneteket is, melyeket a beteg halak produkálnak, akkor egy idő múlva fel tudjuk ismerni az akváriumok lakóinak leggyakoribb betegségeit. A következőkben elmondjuk, milyen jelek kísérik ezeket a betegségeket, melyek a felelős kórokozók, hogyan küzdjünk a betegség ellen, hogyan gyógyítsuk meg betegeinket s végül, mit kell tennünk, hogy megóvjuk az akvárium többi lakójának az egészségét. A darakór: Ez az egyik leggyakoribb betegség, ami az akváriumokban tapasztalható. Akkor tör ki, ha a medencében hirtelen változik meg a hőmérséklet vagy a vízminőség. Egy parazita az okozója, nagyon ragályos, de könnyű kezelni.

Én 60 dollárért laktam egy puritán helyen, plusz kaja 40 dollár, és ez olcsónak számít. Volt olyan kolléga, aki hotelben szállt meg, napi dollárért. Kongó nagyon drága, ha fehér embernek megfelelő színvonalat keresel. A kinti tolmácsom egy egyetemen dolgozik, ha kell, titkár, ha kell, tanít, és a havi fizetése 80 dollár.

Nálam négy nap alatt kereste meg a havi fizuját. És a többi ígéret teljesült? Volt iható víz és ehető étel? Igen, de hozzáteszem, hogy csak a legvégén jöttem rá, hogy van meleg víz a csapban, és sokat fogytam odakint. Halkonzerven osztoztunk öten-hatan, de volt sok banán, papaya, és néha hangyászsünt is ettünk. A dokinál egyébként gyakoriak voltak a bizarr állatok, mert kutatta őket.

A sertés és a fonálféreg | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár

Például kígyókban élő, rákszerű férgeket boncolt, amelyek az embernél szembetegségeket okoznak, vagy rágcsálókból vett májmetszetet és formaldehidben külföldi laborokba küldte tovább, és angol szaklapokban publikálta az eredményeit. Kint sokan esznek kígyópörköltet. Nagyon veszélyes, mert ha nem jól készíted el, a férgek eljuthatnak a szemedig. Majmot is esznek: ez is az az állatfaj volt, amit kihagytam.

Parazita - hírek, cikkek az Indexen

A szálláson hagyott szaklapokban olvastam a majomhimlőről: brutál betegség. Amerikai katonaorvosok éltek Koléban előttünk a szállásunkon másfél évig, ők ezt a betegséget kutatták. Mielőtt hazautaztam volna, a biztonság kedvéért kértem féreghajtót. Hardi Richárd A budapesti születésű fiú 15 éves gyógyítja a férgeket a szemében, amikor édesapja Algériában vállalt munkát, így szüleivel és öt testvéréből hárommal az észak-afrikai országba költözött.

Az ott eltöltött öt év hatására Afrika iránti vonzalma elmélyült. Orvosi tanulmányait itthon végezte, szemészeti szakvizsgája után pedig szerzetesként belépett a Nyolc Boldogság Közösségbe. A közösség irányítása alá tartozott az akkori zairei Kabinda város kórháza, ahol szemorvost kerestek, Richárd testvér pedig vállalta ezt a felkérést.

Mennyi idő kellett ahhoz, hogy megszokd a körülményeket? Muszáj volt hamar hozzászoknom. Első nap a fővárosban még felforgattam az ágyat, a szobát, nehogy bogár legyen, vagy bármi, ami megcsíphet.

Aztán amikor a dokival úton voltunk, és például egy kolostorban szálltunk meg, elalvás előtt motoszkálást hallottam a fejem fölött. Zseblámpával megnéztem: egy patkány szaladgált a plafonon. Ja, csak egy patkány, akkor alszom tovább. A doki mondta, hogy apróságokon ne stresszeljük magunkat, mert ez egy olyan ország, ahol ha süt a nap, akkor van internet, ha meg elromlik a komp, akkor nem tudunk átkelni a folyón.

Lehet, hogy megcsinálják tíz perc alatt, lehet, hogy egy hét alatt. Pedig a dokiban is nagyon erős energiák munkálkodnak, tenni akarja a dolgát. Főleg szürkehályogot műt, ami nagyon sok ember vakságát okozza. Naponta húsz-huszonkét embernek vissza szerette volna adni a látását, és rosszul élte meg, ha csak tizenhétnek sikerült. András Eszerint Hardi doktor utazott azért, hogy találkozzon a leendő páciensekkel? Maga a kórház, amit két, spanyol nővér vezet, egy két magyarországnyi területű megye központjában, Mbuji-Mayiban van.

Rettenetesek az útviszonyok.

Újabb cikkünk ebben a témában:

Aki kilométerre lakik tőle, esélye sincs eljutni oda. Ő viszont a terepautóján egy komplett mobil rendelőt hord, és saját készítésű napelemet.

A helyi rádióban rendszerint bemondják, mikor érkezik, hogy oda tudjanak menni hozzá a betegek.

Vizsgál még akkor is, ha áramszünet van, csak trópusi viharok idején szünetel a műtét, olyankor mindent ki kell húzni a konnektorból nehogy leégjenek a műszerek. Az én laptopom alaplapja egyetlen napot bírt például odakint Rengeteget milyen férgek élnek az emberi bőr alatt egyébként.

Hogyan dolgoztál mellette?

Vagy műtéten biztos bent voltam. Volt, hogy azt éreztem, nem jó az alany, vagy nem jó a fény, és gyógyítja a férgeket a szemében is éreztem, hogy mindig ott kell lennem, hogy az emberek ne engem nézzenek, ne érdekeljem már őket. Napi órát dolgoztam. Érdekes, gyógyítja a férgeket a szemében a kislány, aki a sorozatom középpontjában áll, a legvégén érkezett.

Szerettem volna követni őt és a családját, hogy tudjam, mi történt vele, de gyógyítja a férgeket a szemében napi járóföldre laktak, és a nagymamája cipelte a hátán. Az összes többi cuccot és vizes kannát is a hátára kötötte, mert a vízellátás sehol sem megoldott.

Kislány a díjnyertes fotókon Az idei, Sajtófotó pályázaton Természet és tudomány kategóriában első helyezést ért el a Kongóban készült Cataracta a szó jelentése szürkehályog című sorozat.

A fotók először a National Geographic magazinban jelentek meg, címlapján a hétéves Mbedjivel, a magyar származású szemorvos, Dr. Hardi Richárd páciensével. A kislány szürkehályog miatt négyéves korában vakult meg. Családja 80 kilométerről, gyalog szállította őt az orvos Kole-ben felállított mobil műtőjébe. Az utolsó műtéti napra értek csak oda, ezért a doktor a protokollt figyelmen kívül hagyva egyszeri alkalommal műtötte meg a kislány mindkét szemét.

Egy szürkehályog-operáció mindössze tizenöt percet vesz igénybe. Mbedji fél óra alatt kapta vissza látását, ezáltal gyerekkorát és gyógyítja a férgeket a szemében. Mit csináltál olyankor, ha nem fotóztál?

A tikkadt nyári éjszaka sóhajtva S a remegő, szomjas virágbibékre Most pereg le a hímpor lágyan. Az éj szomorú szemén a fehér ködudvar Mint a vágy gyűrűje, mint az epedés árnya, Úgy feküszik. Csend, — csend! Ez ma a rontás éjszakája! És lassan, mint aki előbbre-előbbre görnyed Az ajk fölé, amit tilos csókolnia, Úgy hág magasabbra az éj szeme, a hold.

Élveztem a vidéki Afrikát. Az emberek általában jókedvűek, nevetnek, kiegyensúlyozottak.

Ostorférgek a bélfalban! Tisztában vagyok azzal, hogy ez meglehetősen merész állítás, de 20 éves tapasztalatomra és 20 beteg kivizsgálására alapozom ezt.

Este nincs áram, így fényszennyezés sincs. Nincs neted, nincs telefonod, nincs semmid.

1. Platinaminták ootípusa
2. Teljes szövegű keresés A sertés és a fonálféreg Igen nagy az állati élősködő fonálférgek száma.

Előveszel egy könyvet, amit a katonák hagytak hátra, vagy nézed a déli félteke csillagait a pálmafák alatt, és szentjánosbogarak százával keringőznek előtted. A városokban is hasonló mentalitást tapasztaltál az emberek részéről?

Nem, a nagyvárosokban pont az vész el, ami az esőerdő közepén megvan. Érezhető némi ellenségesség a fehérekkel szemben a belga gyarmati férgek 5 éves gyermek kezelésében miatt.

Amikor a helyi busszal akartam utazni, a tolmács javasolta, hogy hagyjam inkább, arra fehérek nem szállnak fel. Mindenhol igyekeztem betartani a szabályokat.

A leggyakoribb halbetegségek

Egyszer csináltam csak hülyeséget. Egy tartománynak a képviselője meghalt. Tanító is volt, és a gyászoló diákjai egy idióta szokást tartva jól berúgtak, és botokkal meg machetékkel legyilkolták az összes, eléjük kerülő állatot: kecskéket, tyúkokat.

Földhöz vágták magukat, zokogtak, őrjöngtek. Amikor látták, hogy fotózni akarom őket, körbevettek vagy nyolcvanan. Megúsztam, de elég evidens az alapszabály: nem mész oda, ahol egy részeg horda pusztít. Mennyien utasították vissza a két hónap alatt, hogy lefotózd őket? Ezen kívül egyszer.

Egy templomi ünnepségről gyertyákkal vonultak ki az emberek, és a közelben egy szoptató anya ült. Őt szerettem volna lefotózni, háttérben a menettel, de kérte, hogy ne.

A legtöbb konfliktus egyébként azért alakul ki, hogy rá tudjanak bírni, hogy fizess. Mire gondolsz? Egy alkalommal volt, hogy katonák akartak bevinni, mert állítólag valami katonai bázist fotóztam le. Nem volt igaz, egy halárust fotóztam. A szokás az, hogy addig cseszegetnek, amíg nem fizetsz. Nem tudod megúszni, mert van idejük arra, hogy vég nélkül vegzáljanak. A fővárosban, Kinshasában is dolgoztam egy projekten. Kongóban nincsenek közlekedési szabályok, ezért rengeteg embert gázolnak el.

Mindenki százhússzal közlekedik, közben disznókat hajtanak keresztül az úton talicskákkal: életveszély az egész.