Baktériumok vírusok gombák paraziták osztályozva
Tartalom
- Veszélyes baktériumok, vírusok, gombák és egyéb élősködők a strandokon, fürdőkben
- Tüdőgyulladás
- Veszélyes baktériumok, vírusok, gombák és egyéb élősködők a strandokon, fürdőkben
- Baktérium, vírus, parazita - mi a különbség?
- Parányok világa: gombák, baktériumok, vírusok
- Baktériumok
- EXTRA AJÁNLÓ
- Fertőzéseink, fertőző betegségeink
- 10 Jelenleg is tomboló járvány, a világ legveszélyesebb vírusaival és baktériumaival
- Ezek is érdekelhetik
Nagyon kicsi 20 nm átmérőjűburokkal nem rendelkező, ikozahedrális, egyszálú lineáris DNS-sel bíró vírusok.
Burokkal nem rendelkeznek. Kicsi 40 nmdupla szálú cirkuláris DNS-t tartalmazó, ikozahedrális szimmetriát mutató, burokkal nem rendelkező vírusok Adenovírusok.
- Dmitrij Joszifovics Ivanovszkij orosz mikrobiológus, növényfiziológus [9] A baktériumokat felfedező Louis Pasteur képtelen volt megtalálni a veszettség kórokozóját és feltételezte, hogy baktériumok vírusok gombák paraziták osztályozva apró, hogy nem látszik a mikroszkópban.
- Tüdőgyulladás – Wikipédia
- Baktériumok – Wikipédia
- Mikrobiológia, járványtan - Egészségügy
Burokkal nem rendelkező, ikozahedrális vírusok. Kicsi 40nm vírusok ikozahedrális kapsziddal, melyet burok vesz körbe. A vírus további érdekes tulajdonsága, hogy a teljes genom hosszúságú mRNS-ről reverz transzkripcióval replikálódik a DNS genom pararetrovírus.
Burkos vírusok. A — nm nagyságú vírusok dupla szálú lineáris DNS-sel, ikozahedrális kapsziddal és burokkal rendelkeznek.
Az akut szak után életre szóló látens fertőzéseket okoznak. A legnagyobb vírusok x nm. Duplaszálú lineáris DNS, komplex kapszid-szimmetria, különleges burok megléte jellemzi. RNS-vírusok Reovírus. Közepes méretű 70 nm vírusok, melyek szegmentált dupla szálú RNS-t tartalmaznak ikozahedrális kapszidba zárva. A legkisebb 25 nm RNS vírusok. Egyszálú, lineáris, nem szegmentált, pozitív RNS-t tartalmaznak a nem burkos ikozahedronban. Kissé nagyobbak 35 nmmint a picornavírusok.
Ikozahedrális kapszidjuk nincs burokkal körülvéve. A genomot egyszálú, lineáris, nem szegmentált, pozitív polaritású RNS építi fel. Burkos vírusok ikozahedrális kapsziddal.
Veszélyes baktériumok, vírusok, gombák és egyéb élősködők a strandokon, fürdőkben
A burokkal együtt a virion mérete 50 nm. A virion egyszálú, lineáris, nem szegmentált, pozitív polaritású RNS-sel rendelkezik. A Flavivírusoknál kissé nagyobbak, fájdalom férgekkel nm átmérőjűek. A burok helikális kapszidot és egyszálú, lineáris, nem szegmentált polaritású RNS-t ölel körül.
A burkos virion mérete mintegy nm. Ezek a burkos vírusok nm ikozahedrális kapszidszimmetriával rendelkeznek. A genom két kópiában található meg, egyszálú, baktériumok vírusok gombák paraziták osztályozva, nem szegmentált, pozitív polaritású RNS formájában. A virion reverz transzkriptáz enzimet hordoz. Helikális kapszidjuk és 8 szegmentből álló egyszálú, lineáris, negatív polaritású RNS-ük van. Burkos vírusok helikális kapsziddal és egyszálú, lineáris, nem szegmentált, negatív polaritású RNS-sel.
Lövedék formájú, 70 x nm nagyságú burkos vírusok. A helikális kapszid egyszálú, lineáris, nem szegmentált, negatív polaritású RNS-t tartalmaz.
Tüdőgyulladás
Ezek a burkos vírusok helikális kapsziddal bírnak. A genom egyszálú, lineáris, nem szegmentált, negatív polaritású RNS-ből épül fel.
Hosszú filamentáris vírusok, melyek átmérője 80 nm körül, hossza pedig több száz nm körül mozog. A burok helikális kapszidot és 3 szegmentből álló egyszálú, cirkuláris, negatív RNS-t zár körül.
Veszélyes baktériumok, vírusok, gombák és egyéb élősködők a strandokon, fürdőkben
A virion nm nagyságú. Burok, helikális kapszid, egyszálú, cirkuláris, 2 szegmentből álló, ambiszensz RNS jelenléte jellemzi. Az ambiszensz jelző azt jelenti, hogy a genomiális RNS egyrészt negatív, másrészt pozitív polaritással bír. Ezért saját polimert kell a fertőzött sejtbe juttatnia.
A virion átmérője nm körül mozog. A vírusok szaporodása Beck Zoltán A vírusok csak élő sejtekben képesek szaporodni. A gazdasejt szolgáltatja az energiát, a kis molekulasúlyú prekurzorokat és a szintetizáló gépezetét a vírusfehérjék és nukleinsavak szintézise számára. A fertőzés kezdetén a vírus a fogékony sejtbe juttatja genetikai anyagát és — bizonyos vírusoknál — a szaporodáshoz szükséges enzim ek et.
A vírusok által kódolt fehérjék részt vesznek a replikációban, a virion felépítésében és a fertőzött sejtek működésének megváltoztatásában. Bár a vírusoknak különböző stratégiái vannak a szaporodásuk megvalósítására, az alapvető folyamatok megegyeznek. A szaporodási ciklus szakaszai A vírusszaporodási folyamat 6 fő szakaszból áll. Ezek az adszorpció, penetráció, dekapszidáció, szintetikus szakasz, összeépülés és kiszabadulás.
Baktérium, vírus, parazita - mi a különbség?
Ahhoz, hogy egy vírus bejuthasson a sejtbe, először sejtfelszíni receptorhoz kell kötődnie. A vírus kötődéséhez szükséges receptor jelenléte határozza meg leggyakrabban az adott vírus faj- és sejt-specificitását.
A poliomyelitisvírus csak főemlősöket képes megfertőzni, mivel a kötődéséhez szükséges Pvr-molekulát más állatok sejtjei nem hordozzák. A veszettség lyssa, rabies vírusának receptora a nikotinerg acetilkolin receptor. A sejtspecificitást determináló receptor is lehet általánosan elterjedt vagy speciális molekula. Előbbire az influenzavírusok által használt sziálsav lehet példa. Érdekességként megemlíthető, hogy egyes bacteriophagok szexfimbriákhoz kötődnek a baktérium felszínén.
Vannak olyan, burokkal rendelkező vírusok, melyek a főreceptoron kívül még koreceptort is igényelnek. Ilyen szerepet töltenek be egyes kemokin-receptorok, melyeket a HIV használ koreceptorként.
Parányok világa: gombák, baktériumok, vírusok
A koreceptorok a virion burka és a gazdasejt citoplazmamembránja között létrejövő fúzióhoz szükségesek. A penetráció mechanizmusának 3 fő típusa különböztethető meg. A virion többi komponense a sejten kívül marad. A növényi vírusok nem rendelkeznek a penetrációt elősegítő mechanizmusokkal.
Baktériumok
A fertőzés általában ízeltlábú vektorok által történő közvetlen beoltás, ritkábban mechanikus sérülések útján jön létre. Az állati vírusokat a gazdasejt penetrációt elősegítő mechanizmusai juttatják be a sejtbe. Az állati vírusok bejutása a gazdasejtbe membránfúzióval vagy endocitózissal történhet. Membránfúzióra csak burokkal rendelkező vírusok képesek.
EXTRA AJÁNLÓ
Ilyen penetrációs mechanizmus jellemző a paramyxo- retro- és herpesvírusokra. A fúzió a virion lipidburka és a sejt plazmamembránja között megy végbe. A lipidrétegek összeolvadásának eredményeként a virion burka eltűnik, és csak az így felszabaduló nukleokapszid jut be a virionból a sejtbe. A HIV penetrációjában elengedhetetlenül fontos szerepe van a koreceptoroknak.
A vírus felszíni antigénje egy kDa molekulatömegű glikoprotein, mely két részből gp és gp41 áll. A gp először a CD4 molekulához kötődik.
Az ennek következtében létrejövő konformációváltozás teszi lehetővé, hogy a gp a koreceptorhoz is hozzákötődjön.
Fertőzéseink, fertőző betegségeink
Ezáltal egy további konformációváltozás következik be, mely a gp41 és egy sejtfelszíni fúziós protein közötti kötődés előfeltétele. A paramyxovírusoknál a hemagglutinin-neuraminidáz HN antigének kötődése hoz létre olyan konformációváltozást, amely lehetővé teszi, hogy a fúziós F vírusfehérje is kötődhessen sejtfelszíni receptorához. A burokkal rendelkező vírusok másik csoportja és a burok nélküli vírusok endocitózissal jutnak be a sejtekbe.
A burokkal nem rendelkező vírusok számára ez az egyetlen lehetőség a penetrációra. Az endocitózis során egy betüremkedés jön létre a citoplazma membránban, amely a viriont magába zárja, és lefűződését követően bejuttatja a sejtbe. Az endocitotikus vezikulumból a vírusok a pH-csökkenés hatására szabadulnak ki. A burokkal rendelkező vírusok esetében ezt egy membránfúziós folyamat teszi lehetővé, mely a virion burka és a vezikulum fala között megy végbe.
Az influenzavírusoknál a fúziós folyamat eredményeként baktériumok vírusok gombák paraziták osztályozva a virion nukleokapszidja. A burokkal rendelkező vírusok penetrációja során tehát minden esetben lezajlik egy fúziós folyamat a vírus burkának részvételével, de ez — a bejutás mechanizmusától függően — extra- vagy intracellulárisan megy végbe.
Elnevezésük onnan származik, hogy a baktériumsejtekben hiányzik a sejtmagot körülfogó membrán. Ezzel szemben az eukarióták gombák, növények, állatok, emberek sejtjei membránnal körülvett sejtmaggal, valamint számos más eltérő struktúrával, sejtszervvel rendelkeznek sejtjeikben.
A burok nélküli vírusok esetében az alacsony pH olyan felszíni vírusfehérjéket aktivál, melyek — az aktiválást követően — képessé válnak az endoszómális membrán lebontására. Az uncoating a dekapszidáció elnevezéssel ellentétben azt a lehetőséget is nyitva hagyja, hogy a kapszid eltávolítása esetleg csak részlegesen történik meg.
Veszélyes baktériumok, vírusok, gombák és egyéb élősködők a strandokon, fürdőkben Ha viszont néhány alapszabályt betartunk, akkor minimálisra csökkenthető a fertőzés veszélye. Rozgonyi Ferenc, a Semmelweis Egyetem Bőr, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának mikrobiológiai diagnosztikai és tudományos szaktanácsadó professzora szerint az egyik ilyen alapszabály, hogy semmilyen sérüléssel nem szabad strandra, uszodába vagy termálfürdőbe menni. Nemcsak a nagyobb sebekkel, hanem a kisebbekkel sem: például ha valaki elvágta az ujját, lehorzsolta a térdét, vagy van egy berepedés két lábujja között.
A dekapszidáció a replikációs ciklus bármely korábbi szakaszában, sőt az adszorpciót megelőzően is megkezdődhet. Részben ezzel függ össze az a sajátosság, hogy gyógynövényes ellenségek a paraziták számára dekapszidáció szubcelluláris lokalizációja is többféle lehet. A reovírusok részleges dekapszidációja már az adszorpció előtt megtörténik, mivel a bélben található proteázok teszik a viriont fertőzőképessé.
Hasonló a helyzet az enterovírusoknál, melyeknél a VP4 kapszidfehérje eltávolítása fokozza a virion infektivitását.
10 Jelenleg is tomboló járvány, a világ legveszélyesebb vírusaival és baktériumaival
Az endoszomális vezikulumokban végbemenő dekapszidációban fontos szerepe van a kapszid és a burok között elhelyezkedő matrix fehérjék által létrehozott protongradiensnek. A DNS-vírusok kapszidjának eltávolítása a maghártya pórusainál történik meg. Teljes mértékű a dekapszidáció a DNS-vírusok mindegyikénél, és egyes RNS-vírusok picorna- toga- flavi- és coronavírusok esetében. Részleges dekapszidáció jellemző az RNS-vírusok többségére. A részleges dekapszidáció jelentősége abban van, hogy egyes kapszidfehérjék stabilizálják a templátként szolgáló genomiális RNS-t, míg mások a replikációban elengedhetetlenül szükséges enzimek.
Ezek is érdekelhetik
Szintetikus szakasz. Ebben a szakaszban történik meg az új virionokat felépítő nukleinsavak és fehérjék szintézise. Erre utal a szintetikus szakasz görög eredetű baktériumok vírusok gombák paraziták osztályozva, az eclipsis elhomályosodás.
A szintetikus szakasz időben két fő részre, korai early és késői late fázisra osztható. A kettő között a nukleinsav-szintézis képez határt. A nukleinsav-replikációt megelőzően zajlik a korai transzkripció és korai transzláció, a genomiális nukleinsav szintézisét pedig a késői transzkripció és késői transzláció követi.
A korai fehérjék részben a nukleinsav-szintézishez szükséges polimerázok és egyéb fehérjék, részben regulátor proteinek. A regulátor fehérjék több fontos funkciót látnak el: transzaktiválják a késői fehérjéket kódoló gének promotereit, szabályozzák a vírusspecifikus mRNS-ek extranukleáris transzportját, és átprogramozzák a gazdasejt nukleinsav- és fehérjeszintézisét.
A késői fehérjék a virionokat felépítő struktúr-proteinek. A nagyobb és több gént tartalmazó vírusok, így a herpesvírusok esetében a szintetikus szakasz összetettebb, és három fázisa különíthető el: nagyon korai immediate-earlykorai és késői.
Dmitrij Joszifovics Ivanovszkij orosz mikrobiológus, növényfiziológus [9] A baktériumokat felfedező Louis Pasteur képtelen volt megtalálni a veszettség kórokozóját és feltételezte, hogy annyira apró, hogy nem látszik a mikroszkópban. Ivanovszkij feltételezte, hogy a betegséget a baktériumok által kiválasztott toxinok okozhatják, de további kutatásokat nem folytatott. Stanley cáfolta meg véglegesen, amikor bebizonyította részecsketermészetüket. Kidolgozott egy módszert is, amellyel meg tudta mérni a fertőző részecskék mennyiségét: a vírustartalmú oldatot addig hígította, míg már nem pusztította el valamennyi baktériumot, hanem a Petri-csészében növő baciluspázsitban kör alakú foltokat hagyott.
A vírusgenom jellege határozza meg a genomiális nukleinsav és mRNS szintézisének mechanizmusát, melyet a vírusok replikációs stratégiájának nevezünk. Ezt a következő alfejezetben tárgyaljuk.
A virionok összeépülésének időtartama rendkívül különböző. A kisebb, egyszerűbb felépítésű vírusok összeszerelődése általában gyorsabban történik, mint a nagyobb, bonyolultabb szerkezetű virionoké.
Az ikozahedrális kapszid önállóan is összeépül, míg a helikális szerkezet kialakulásához a nukleinsav és a kapszomerek együttes jelenléte baktériumok vírusok gombák paraziták osztályozva. Ez a helikális struktúra sajátosságaiból adódik. Általában vírusfehérjék biztosítják a nukleinsav bejutását az ikozahedrális kapszidba.
Ezt bepakolásnak packaging nevezzük. A burokkal rendelkező vírusok különböző celluláris membránokon szerzik meg a burkot. Sokáig egymás szinonimáiként használták az összeépülés assembly és maturáció maturation kifejezéseket. Ez alapvetően helytelen. A maturáció az a folyamat, melynek során a prekurzor vírusfehérjék átalakítása történik meg. A prekurzorok olyan poliproteinek, melyeket vírusspecifikus vagy celluláris proteázok hasítanak kisebb egységekre.
Ezáltal válnak az éretlen, nem infektív virionok érett, fertőzőképes víruspartikulákká. A poliomyelitisvírus prekurzor kapszidfehérjéjének hasítása a citoplazmában, a retrovírusok kapszidprekurzorának vágása a sejtből történő távozás során, míg az influenzavírusok hemagglutininjének átalakítása az extracelluláris térben történik.
Ezek alapján érthető, hogy a maturáció baktériumok vírusok gombák paraziták osztályozva nem különíthető el az összeépülés és kiszabadulás szakaszától. Az állati vírusok, és ezen belül a humán vírusok számára fokozatos ürülést is lehetővé tesz a sejtfal hiánya. Ezek a vírusok három különböző módon távozhatnak a sejtből. A burok nélküli vírusok és a peplonnal rendelkező vírusok közül a baktériumok vírusok gombák paraziták osztályozva a sejt lízise során pinworm feltérképező videó ki az extracelluláris térbe.
A burokkal rendelkező vírusok nagy többsége lefűződéssel budding távozik a sejtből. E vírusok között vannak erősen citolitikusak paramyxo- rhabdo-és togavírusok és litikus hatást nem okozók retrovírusok is. A sejtből való kijutás harmadik lehetőségét a herpesvírusok képviselik.