A legtöbb laposférgek paraziták, Paraziták fajtái
Tartalom
- Fonálférgek
- Védekezés, megelőzés
- Belső élősködők, amelyek az emberre is veszélyesek lehetnek
- Tartalomjegyzék
- Kisállatorvos - Belső élősködők, amelyek az emberre is veszélyesek lehetnek
- Parazita trematode kezelés, Gyakori megbetegedések
- Lapos kövek alján…
- Laposférgek okozta betegségek kezelése - Sera Akvarisztika
Ellenőrző kérdések a Az ektoderma és entoderma közötti teret azonban a mezodermából származó parenchyma és az izomsejtek teljesen kitöltik. Testüregük nincs.
- Giardiasis fórum
- Olvass tovább Mitől alakul ki a macskaszőr-allergia?
- Teljes szövegű keresés Lapos kövek alján… Hol találkozhatunk kint, a szabad természetben laposférgekkel?
- Féreggyógyszerek 2 éves gyermekeknél
- Szerkesztőség A legeltetési idényben kérődző haszonállataink folyamatosan ki vannak téve a különböző külső és belső élősködők által okozott veszélyeknek, megbetegedéseknek.
- Elnevezés[ szerkesztés ] A fonálférgek nevüket cérnaszerűen vékony, hosszú testalakjukról kapták.
Testük kétoldalian részarányos. Az aktív úszás, a mászás az érzékszervek, fejlettebb idegrendszer, koordináció létrejöttét feltételezi. Ezek a szervek az elkülönült feji végen találhatók, hiszen ez a testrész találkozik legelőször a környezet ingereivel.
A feji vég, az agydúc kialakulása nagy evolúciós lépést jelent.
Fonálférgek
A parazitafajok kültakarója speciális felépítésű tegumentumot alkot, amely védelmet jelent a gazdaállat emésztőnedveivel szemben is. Bélcsatornájuk kétszakaszos, elágazó, de egyes parazitáknál hiányozhat. Nincs elkülönült légzési és keringési szervrendszerük. Kiválasztószervük elővesécske típusú.
A fajok többsége hímnős, az ivarszervek igen jól differenciáltak. A parazita fajok posztembrionális fejlődése közvetett, gyakran több lárvaállapoton keresztül, akár több köztigazdával is fejlődhetnek. Közel 18 fajuk ismert.
Védekezés, megelőzés
Vannak közöttük szabadon élők és paraziták is. A parazita fajok növényi vagy állati kártevők lehetnek.
Ezt teszi a görögdinnye a magas vérnyomással és az érszűkülettel A paraziták puszta jelenlétükkel a belek, az epevezeték vagy a nyirokerek elzáródását okozhatják. Súlyos fertőzés esetén a testet fontos tápanyagoktól fosztják meg, ami könnyen alultápláltságot eredményezhet. Néhány fajtája vérzést idéz elő a bélben, aminek következménye a folyamatos kis mennyiségű vérvesztés miatt kialakuló vérszegénység. A férgeknek általában két csoportja okoz emésztőrendszeri fertőzést: az orsóférgek és a laposférgek plathyhelminthesmelynek egyik legelterjedtebb fajtája a galandféreg.
Az emberben is számos laposféreg élhet. A laposférgeknek a csalánozókkal való közeli rokonságát testfelépítésük több bélyege is tükrözi. Egyes vonásaik, így például a mezodermális parenchima megléte viszont sokkal fejlettebb tulajdonság.
Belső élősködők, amelyek az emberre is veszélyesek lehetnek
Néhány laposféregnél azonban — jól felismerhetően — a csalánozóknál jellemző izomsejtstruktúra, a hámizomsejt-típus fordul elő. Ennek a sejtnek egyik része a plazma nagy részét és a sejtmagot tartalmazza, míg a másik, megnyúlt része az összehúzódásra képes fibrillumokat foglalja magába.
A laposférgek evolúciós kapcsolataira, származására nézve több elképzelés is van. Sok csillót viselő sejtjeik, a petesejtjük spirális barázdálódása azt jelzi, hogy a kétoldalian részarányos testfelépítésű állatok fejlődési szintjének nem a legalsó vélemények a férgek gyógyszereiről állnak.
Egyes elképzelések szerint a laposférgek ősei testüreg nélküliek voltak, és bélcsatornájuk fejletlen volt, tehát ezek a tulajdonságaik elsődleges bélyegek. Mivel van egy olyan gyűrűsféreg csoport, amelynek testfelépítése számos vonásban a laposférgekére emlékeztet, elképzelhető az is, hogy a laposférgek a testüreggel rendelkező állatokból vezethetők le, amennyiben a testüregnélküliségük csak másodlagos, leegyszerűsödési folyamat eredménye.
Így a laposférgek egy olyan oldalágnak tekinthetők, melyek speciális életmódjuk kialakulása során elvesztették testüregüket.
Tartalomjegyzék
A laposférgek testhosszúsága a milliméterestől a több méteresig terjedhet. Hát-hasi irányban lapított testük alakja lehet karcsú, széles levél vagy szalag formájú. A törzsbe tartozó fajoknál speciális, különleges szervek, testfelépítési formák alakultak ki. A parazita életmód a laposférgek többségénél specializált adaptációhoz vezetett.
Testükön szívókák, tapadókorongok és rögzítőhorgok alakultak ki.
Kisállatorvos - Belső élősködők, amelyek az emberre is veszélyesek lehetnek
Ezek szolgálnak a megkapaszkodásra. A fajok egy része nem rendelkezik bélcsatornával.
Amelyeknél van, ott csak előbélre és a legtöbb laposférgek paraziták tagolt, különböző mértékben elágazó 4. A bélcső falát egyrétegű hengerhám alkotja.
Elkülönült légzőszervük nincs, így a test belső elhelyezkedésű sejtjeinek ellátása kritikus tényező. Ennek megfelelően a legtöbb laposféreg kis testű, vagy ha nagyobb is, a test erősen lapított. Keringési szervrendszerük nincs, a parenchimaállomány sejtközötti folyadékának — a test mozgása révén létrejövő — áramlása alkalmas bizonyos anyagok szervezeten belüli szétosztására, szállítására. Valamennyi faj kiválasztószervei az elővesécskék protonephridiumamelyek elvezető csőrendszerük felépítésében, a kivezető pórus helyzetében mutatnak eltérést az egyes fajoknál 4.
Parazita trematode kezelés, Gyakori megbetegedések
Ez a rendszer elsősorban az ozmoregulációban tölt be fontos szerepet, kiválasztó funkciója másodlagos. Az anyagcsere végtermékeit, például az ammóniát főleg a testfalon át, diffúzióval távolítják el. Idegrendszerük központja a feji végben lévő idegsejt-tömörülés, illetve a fejlettebbeknél általában kétlebenyű agydúc. Innen a kezdetlegesebb testfelépítésűeknél számos hosszanti idegtörzs indul ki, míg a fejlettebbeknél ezek a legtöbb laposférgek paraziták csökken.
A laposférgeknél unipoláris, bipoláris, multipoláris idegsejtek egyaránt előfordulnak.
Lapos kövek alján…
Érzékszerveik fejletlenek, általában csak a mechano- és kemoreceptorok fordulnak elő. A szabadon élő fajoknak és egyes ektoparazitáknak látószervei lehetnek. Az örvényférgek és egyes ektoparazita fajok látószervei pigmentkehely típusúak. Ez a szem elsődlegesen a fény erősségét és irányát képes érzékelni. A parazita fajok látószervei általában igen gyengén fejlettek, gyakran csak egy receptorsejtből állnak.
A legtöbb laposférgek paraziták kemoreceptoroknak fontos szerepük van a gazdaállat, illetve a megfelelő táplálék azonosításában.
Laposférgek okozta betegségek kezelése - Sera Akvarisztika
A mechanoreceptorok általában a testfelszínen elszórtan találhatók, de tömörülhetnek a feji végen vagy parazita fajoknál a rögzítőszerveken. A receptorsejtekhez többnyire érzékelőserték kapcsolódnak, melyek a testfelszínről nyúlnak ki. A galandférgeknek általában nincsenek specializált érzéksejtjeik.
Az ingereket szabad idegvégződések veszik fel. A legtöbb faj hímnős.
Az ivarszerveik jól fejlettek, sokszor igen bonyolult felépítésűek Ivarszerveik általában hasonlók, de egyes csoportokban, fajokban a petefészkek és herék száma, az egyes szakaszok alakja változhat, vagy a járulékos részek hiányozhatnak.