Mit kell venni a parazitakkal a testben
Tartalom
Az emberi test egy genetikai csatatér [origo] Ezek egy része már beépült az élőlények genomjába, más része viszont a szervezetben szétszórtan, például baktériumokban foglal helyet.
Hulda Clark Phd.
Ezek a genetikai elemek nem mindig élnek békésen egymás mellett, ebből adódnak a szervezeten belüli különböző genetikai konfliktusok. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a gének funkciója az emberi test és az elme irányítása. Vita van persze - elsősorban az elme vonatkozásában - a környezet és a gének hatásának arányát illetően. A testben azonban óriási számú és rendkívül sokféle mikroba él, a DNS nagy részét pedig genetikai paraziták szállták meg.
Jeles képviselők
A genom "emberi része" is megosztott, egyik fele anyai, a másik pedig apai eredetű. Mindezek fényében felmerül a kérdés, hogy vajon kinek a Mit kell venni a parazitakkal a testben irányít bennünket? Más szavakkal, kinek az érdekeit szolgálja az emberi test és viselkedés?
Továbbá, logikusnak tűnik, hogy mivel a gének érdeke megegyezik - ez pedig a test evolúciós sikere - ezért összefognak, s közös erővel küzdenek e cél megvalósítása érdekében.
Igen ám, de csalók mindenütt jelen vannak. Az ember és más fajok teste is valójában kész genetikai csatatér. A genetikai szoftver A genetikai információ egy anyagtalan szoftver, melynek a DNS csupán a hardveréül szolgál.
Nem testek és örökítő molekulák, hanem genetikai stratégiák versengenek egymással az evolúció során. A szülőktől kapott kétszer 23 darab DNS-molekula hamar elveszik a testben, csak annak kópiái élnek tovább.
Élő paraziták betegíthetnek meg bennünket
De ez nem baj, mert nem a DNS-t őrizzük egyfajta kegytárként, hanem az utasítások algoritmusait. Mik ezek az algoritmusok? Mind-mind különbözőek, egy dolog azonban közös bennük: sikerre vinni a testet, hogy az biztosítani tudja a genetikai információ halhatatlanságát.
Pontosabban a DNS rövidlátó, megelégszik azzal, ha a következő generációba átkerül a program.
Embernél a nagyszülői felügyelet még egy plusz generációt ad. A DNS tehát az emberi test sikerében érdekelt.
Paraziták a szervezetünkben: mikor gyanakodjunk?
A siker azonban rétegelt: nem elég túlélni a betegségeket és a kedvezőtlen körülményeket természetes szelekcióhanem le kell venni a lábáról egy, de ha lehet inkább több másik nemű partnert szexuális szelekció. Akad itt azonban néhány genetikai bökkenő.
Humán mikrobiom Az emberi testben tízszer több baktériumsejt van, mint emberi, valamint szer több mikrobiális vírus- és baktérium eredetű mit kell venni a parazitakkal a testben, mint emberi. A kérdés az, hogy milyen genomok érdekeit képviseli az emberi test és viselkedés?
- Thomas J.
- Segíteni az enterobiosis gyermekeket
- Paraziták - Fekete Ágnes - Egész-ség tréner
- Paraziták a szervezetünkben: mikor gyanakodjunk? - HáziPatika
- Miért bika szalagféreg
- Ostorférgek a bélfalban!
- Férgek, kukacok az élő testben - HáziPatika
Lehetséges, hogy egy test valaki más érdekeit valósítja meg? A válasz igen, és erre több példa is van. Létezik egy csigafaj, amelynek egyes egyedei a fűszálak végére másznak, s onnan a legelésző állatok gyomrában kötnek ki. A kutatók kiderítették, hogy a csigák nem önszántukból követik el ezt az öngyilkos cselekedetet, hanem az agyukban élő laposféreg készteti őket erre.
The Botfly Diaries
A féreg akaratnélküli zombivá teszi a csigát azért, hogy könnyen bejusson a kérődzők testébe, s ott folytathassa az életciklusát. Hasonlóképpen, egy egysejtű parazita - a Toxoplasma gondii - macskakedvelővé változtatja az egeret, s így könnyen át tud kerülni a macskatestbe, ahol beteljesítheti életciklusát.
Harmadik példaként a veszettségvírus szolgál.
12 biztos jele annak, hogy parazita van a testedben
Ez a pici - mindössze 5 fehérjét kódoló - genommal rendelkező parazita komplex viselkedésbeli változásokat képes előidézni a gazdaállatokban. A vírus az alapvetően félénk rókát barátságossá teszi, s arra készteti, hogy közelítsen meg például egy ősellenség kutyát, majd - stratégiát váltva - hirtelen harapjon bele.
A vírus figyelmét nem mi a férgek egy emberben el, hogy aktivizálnia kell a gazdaállat nyálelválasztását is, hiszen a nyálon keresztül fertőz.
Van-e bizonyíték arra, hogy saját mikrobáink manipulálnak bennünket? A humán mikrobiom tagjai az emberi szervezetben rendszerint hasznos funkciót töltenek be vagy semlegesek, s csak patológiás körélmények között például legyengült immunrendszer esetén okoznak betegséget. A mikrobiom érdeke a test egészséges működése, de ez nem jelenti azt, hogy a két biológiai rendszer mindenben egyetért egymással.
- Gyermekek tablettáinak férgek kezelése
- Létrehozva:
- 12 biztos jele annak, hogy parazita van a testedben | hegyicsarda.hu
- Létrehozva:
Ezen érdekkonfliktus részletei még nem ismertek, de a mikrobák általi manipuláció bizonyos mozzanatai igen. Például a Helicobacter pylori baktériumfajról - amely egyébként alapvetően hasznos az ember számára, de bizonyos esetekben gyomorfekélyt okozhat - kiderült, befolyásolja az ember éhségérzetét azáltal, hogy szabályozza a gyomor grelin nevű hormonjának kiválasztását. Nem tudni, hogy a baktérium hogyan éri ezt el és miért teszi, mindenestre manipulálja az ember éhségérzetét.
Talán a mohóság miatti elhízási hajlamot kontrollálja. Lehetséges, hogy összefüggés van a H. A mikrobiom agyra való hatását is behatóan tanulmányozzák emlős modelleken, s ennek során számos érdekes megfigyelés született.
Kimerültség, puffadás, hasfájás, allergiák — csak néhány azok közül a tünetek közül, amit a beleinkben lakó élősködők okoznak. És mielőtt legyintenél, hogy ez rád nem vonatkozik, érdemes figyelembe venni, hogy az emberek 90 százaléka érintett a témában. A beleink egészsége nagyban meghatározza az immunrendszerünk egészségétés bizony a beleink nincsenek valami jó állapotban. A helytelen táplálkozás során kialakult rengeteg lerakódás egyrészt közel lehetetlenné teszi hogy a vitaminok ásványi anyagok és nyomelemek felszívódjanak az elfogyasztott élelmiszerből, másrészt lakhelyet biztosítanak számtalan élősködőnek.
Így például kiderült, hogy bélflóramentes és bélflórával rendelkező egerek agyi érzelemközpontjában amygdala különbözik a kommunikációért felelős szerotonin ingerületátvivő anyag mennyisége, ami viselkedésbeli változásokat okoz.